A normatív és speciális közigazgatási tér- és településstruktúrák, az állami és önkormányzati igazgatás területi szervezetrendszerei, a közigazgatási területszervezés szabályozása és aktuális problémái, a településrendszer és az urbanizációs folyamat jellemzői, a település- és területfejlesztés, illetve rendezés intézmény és eszközrendszere, a helyi településpolitika és településirányítás feladatai és eszközei, a helyi közszolgáltatások, a településközi együttműködés szervezése kérdéseivel kapcsolatos fontosabb tudnivalók megismertetése.

• Elméleti és tudományos alapok
• A történeti Magyarország közigazgatási térszerkezetének változásai
• A magyar közigazgatás térstruktúrája a XX. században
• Közigazgatási területszervezés
• A helyi önkormányzati rendszer térstruktúrái
• Az államigazgatás területi szervezetrendszerei
• Települési alapismeretek, településfejlődést meghatározó tényezők
• Településhálózat, közigazgatási településrendszer
• Települési infrastruktúra és intézményrendszer
• Helyi közszolgáltatások szervezése, településüzemeltetés
• Településfejlesztés és településrendezés
• Települések együttműködése, önkormányzati társulások, kistérségi közigazgatás
• Területfejlesztés és területrendezés
• Az európai közigazgatási tér, NUTS-rendszer
• A közigazgatási térszerkezet korszerűsítésének aktuális kérdései

Irodalom:

• Beluszky Pál: A magyarországi településrendszer fejlődése – In: Magyarország településkörnyezete. Magyar Tudományosa Akadémia 2000. (2. fejezet 40-75 .old.)
• Bérczesi Ferenc - Bekényi József - Németh Jenő: Kistérség fogalma, funkciói, intézményrendszere - In: Kistérségi közigazgatás (szerk: Ágh Attila és Németh Jenő) - Magyar Közigazgatási Intézet 2004.
• Enyedi György: A városnövekedés szakaszai - Akadémiai Kiadó 1988. (7-27, 97-111. ol.)
• Európai Közigazgatási Szemle 2002. 1-2. sz. Magyar Jog melléklete. Szegvári Péter, Kovács Tibor, Pálné Kovács Ilona tanulmányai
• Hajdú Zoltán: Magyarország közigazgatási földrajza – Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001. (1, 2.1, 2.5, 3.1, 3.3, 4.1, 4.5, 5-11. fejezet)
• Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése – Dialog Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2002. (3-4 és 7-8. fejezet )
• Horváth M. Tamás: A regionális intézményrendszer kiépítése Magyarországon - Magyar Közigazgatás 2003. 5. sz.
• Régió, közigazgatás, önkormányzat – Magyar Közigazgatási Intézet 2002. (Szigeti Ernő és Fürcht Pál tanulmányai)
• Somlyódyné Pfeil Edit: Önkormányzati integráció és helyi közigazgatás – Dialog Campus Kiadó, Budapest – Pécs 2003. (1. fejezet)
• Szigeti Ernő: Község, város, jogállás – Magyar Közigazgatási Intézet 2002. (1, 3, 5, 6. fejezet.)
• Szigeti Ernő: A magyar megyerendszer és regionalizmus vázlatos történeti áttekintése - Magyar Közigazgatás 2004. 3. sz..
• Területfejlesztés és közigazgatás-szervezés – Magyar Tudományos Akadémia 2000. (Pálné Kovács Ilona és Horváth Gyula tanulmányai)

• 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
• 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
• 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (II. fejezet)
• 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről
• 1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról
• 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
• 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (I-II. fejezet)

Vizsgaforma: szóbeli kollokvium

1. A politikai földrajz és a közigazgatási földrajz fogalomköre, fejlődése és irányzatai
2. A magyar államtér történeti alakulása
3. A közigazgatási tér- és településrendszer változásai a történeti Magyarországon
4. A magyar közigazgatás térstruktúrájának alakulása a két világháború között
5. A magyar közigazgatás térstruktúrájának változásai az államszocializmus időszakában
6. A társadalmi-gazdasági rendszerváltás kihatásai a területi közigazgatásra
7. A magyar közigazgatási területszervezés aktuális problémái
8. A helyi önkormányzati rendszer területi-települési struktúrája és jellemzői
9. A területi államigazgatás rendszere és struktúrái
10. Közigazgatási tér- és településstruktúra, közigazgatási területszervezés
11. Községalakítás és településegyesítési folyamatok és periódusok
12. A körjegyzőségi rendszer és térstruktúrája jellemzői
13. A városhálózat fejlődése, városodás és városiasodás, várossá nyilvánítás és városstruktúra
14. Urbanizáció és intézményrendszer, a városok intézményellátottsága
15. Az urbanizációs folyamat szakaszai, az európai urbanizáció jellemzői
16. A magyar településrendszer funkcionális és területi jellemzői
17. A településfejlődést meghatározó tényezők
18. A települési infrastruktúra és közszolgáltatások
19. A közfeladatok ellátása és decentralizált menedzselése
20. A közszolgáltatások privatizációja és liberalizációja
21. Önkormányzati társulások, településközi együttműködés
22. Településrendezés, településrendezési tervek, építési szabályzat, sajátos jogintézmények
23. Településszerkezet és területfelhasználás
24. A területfejlesztés és rendezés célja és feladata, intézmény és eszközrendszere
25. A területfejlesztés kedvezményezett térségei, települései és sajátos téregységei
26. A régiók helye és szerepe Európában
27. A NUTS-rendszer az EU-ban és hazánkban
28. Az Európai Unió regionális politikája céljai, elvei, prioritásai és pénzügyi alapjai
29. A regionális politika és a közigazgatás összefüggései az Európai Unióban
30. A közigazgatási térszerkezet korszerűsítési lehetőségei Magyarországon
31. A kistérségek és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai
32. A regionális és kistérségi közigazgatás aktuális kérdései

• társadalom politikai-területi szerveződése, történelmi kategória
• vizsgálata: politikai földrajz, legfőbb térkategóriája: állam,
• fejlődése kapcsolódik társadalomtudományi gondolkodáshoz (filozófia, politika, jog, történelem, hadtudomány, stb.)

• földrajztudományi részdiszciplína,
• politikai folyamat térbeli összetevőit, hatásait vizsgálja
• kapcsolata természet- és társ. földrajzzal, politikával

• környezeti (földrajzi) determinizmus (Arisztotelész),
• organikus államelmélet és geopolitika (Ratzel),
• politikai térelemzés (többek)

• hagyományos felosztás: elméleti (általános), ágazati, regionális
• térkategóriák alapján: globális, interkontinentális, kontinentális, államközi, államon belüli
• speciális kategóriák: államföldrajz, békeföldrajz, háború földrajz
• állam (mint alapkategória) alapján: belpolitikai és külpolitikai földrajz
• államon belül: közigazgatási, választási, regionális politikai földrajz

• államok közötti és feletti térstruktúrák,
• államon belüli politikai térstruktúrák
• közig. földrajz: államon belüli közigazgatási tértagolódás

• politika térbeli jelenségeit a földrajz mellett vizsgálja: politológia, állam- és nemzetközi jog, szociológia is
• interdiszciplináris követelmények és módszerek

• rend alapja a centralizáció
• város, mint térségi központ
• minden helynek van egyfajta jelentősége, központosultsága
• központi javak és szolgáltatások térben koncentrálódnak
• központi hely körül kialakul a vonzáskörzet, illetve a vonzáskörzetek horizontális és hierarchikus rendszere
• központi helyek rendszerében meghatározó jelentőségű a gazdasági távolság

• székhelyek optimális megközelíthetősége
• egységek arányossága
• igazgatási területrendezés egységessége
• alsóbb és felsőbb szintű (kisebb és nagyobb) egységek egymásba illeszthetősége
• célszerű területi hovatartozás szintenkénti eltérése és ütköztetése
• súlypontok váltakozása

• államterület közigazgatási egységekre tagolt (kivéve: város- és törpeállamok)
• zárt illetékességi területi egységek, amelyeken belül lakossági, intézményi és hivatali kapcsolatok teljes körűen szabályozottak
• közigazgatási rendszer és azon keresztül politikai intézményrendszer része
• államhatalmi, államszervezeti, politikai jelentőségű kérdés
• politikai erőviszonyok, rövid távú érdekek és hosszú távú célok alakítják
• nemzeti sajátosságait meghatározza: történelem, nemzet és állameszmék, államstruktúra, államhatárok
• közigazgatási területbeosztáshoz kötődik: társadalmi, csoport és egyéni érdekek rendszere, ezért stabilitása iránti igény
• térbeli keret társadalmi élet szervezése, irányítása, esetleg ellenőrzése számára
• alakítását meghatározza: meglévő struktúrák +hatalmi viszonyok,
• területbeosztásra hatással van: termelőerők fejlettsége, területi munkamegosztás, természeti, gazdasági, közlekedési, településhálózati struktúra, népesség száma, területi és települési eloszlása, nemzetiségi összetétele,
• befolyásolja településközi kapcsolatot, települések és településhálózat adminisztratív úton szabályozott funkcionális és hierarchikus rendjét
• társadalmi-gazdasági élet minden tényezőjével szorosabb-lazább kapcsolatban álló szervezet és hatásrendszer
• befolyásolja életkörülményeket, életlehetőségeket

• viszonylag állandó természetes és politikai határok
• egyes irányokban stabil, másfelé flexibilis határok
• magyar állam ütközőzóna (Ny és DK felé)

• honfoglalás hatalmi vákuumba,
• államterület fokozatos birtoklása, gyepük
• Erdély, bánságok, Horvátország (1102-1918)
• Magyarország többnyire regionális hatalom
• ideiglenes hódítások, feudális címek,
• dinasztiák, koronák közös bírása, perszonáluniók
• 13 szász város zálogba (1412-1772)

• független magyar állam bukása

• változó területen megosztott államtér, három rész
• Erdélyi fejedelemség (1570) + Partium

• Habsburg birodalomba integrált magyar állam

• Erdély (nagyfejedelemség), Horvát-Szlavonország, határőrvidék,
• Temesi Bánság (1718-78),
• 1848: Unió, integrált államtér

• integrált területen korlátozott szuverenitás
• horvát kiegyezés (1868) + Fiume
• Dalmácia és Bosznia–Hercegovina condominium (1878-1918)

• felosztási tervek, Trianon 1920
• szuverén magyar állam

• átmeneti területgyarapodások (1938-1941)
• 1947: párizsi béke (pozsonyi hídfő)

• honfoglalás : törzsi szállásterületek között is gyepü
• állam és egyházszervezés
• István: 25-30 megye és 10 püspökség, 12. sz. : kb. 70 vármegye
• dukátus, Erdély elkülönülése, Horvátország bánság
• betelepítések és betelepülések (szászok, kunok stb )
• királyi vármegye (XI-XII. sz.)
• önkormányzó nemesi megye (13. századtól 1848-ig)
• kiváltságos területek (székelyek, szászok, kunok, jászok)
• városok: későn, Tatárjárás után
• szabad királyi és bányavárosok, mezővárosok + szász városok

• Királyság: megyék, főkapitányságok, törés városfejlődésben
• Török uralom: vilajetek, szandzsák, nem területi megye, Erdély + Partium

• benépesítés, határőrvidék, változó megyebeosztás
• városodás: szabad királyi és privilegizált mezővárosok
• 1723: megyeszékhely intézményesülés, főispán
• 4 kerületi tábla, kivéve szabad terület és Fiume + Erdély
• Mária Terézia: dekoncentrált területi közig. (pl. tankerület)
• II. József: egységes birodalmi területi közigazgatás
• megyeegyesítések, 1785-1790: 10 kerület, királyi biztosok
• 18. sz. vége: nemesi vármegye a csúcson
• reformkor: centristák és municipialisták
• 1848: népképviseleti országgyűlés, nemesi vármegye vége
• 1854-60: 5 kormánykerület + Erdély + Horvátország + határőrvidék

• örökség: nem egységes területi és településrendszer
• 1871: szabad királyi és rendezet tanácsú városok, 1872: Budapest, 1873: Lex Szapariana, rendezési tervek
• 1886: 21. és 22. tc. törvényhatóságok és községek
• törvényhatóságok: megyék + törvényhatóság jogú városok
• községek: rendezett tanácsú városok + községek
• nagy és kisközségek, puszták és telepek, körjegyzőségek
• modern állam dekoncentrált területi szervei kialakulása , koordináció: közigazgatási bizottságok

• 1918-19: autonómia és föderációs kísérlet, hadjáratok
• tanácsrendszer: tanács hierarchia
• új országhatárok jellege és hatása
• Trianon hatása közigazgatási tér- és településrendszerre
• csonkamegyék és ideiglenes székhelyei
• “ideiglenes” egyesítés, torz megyei szerkezet
• 1923: 25 megye + 11 törvényhatósági jogú város
• 1929: rendezett tanácsú város helyett megyei város
• községegyesítések,
• Budapest, Balaton és tanya kérdés
• Magyary: racionalizálás és centralizáció

• határreviziók (1938-41), nemzetiségi területek

• demokratikus közigazgatás lehetősége
• javaslatok: 1945 Bibó-Erdei, 1947 Eszláry-Sikó

• 1949: Alkotmány, 1950, 1954: tanácstörvények
• államosított közigazgatás: demokratikus centralizmus
• megyei, járási, városi, községi tanács, közös tanács
• arányosabb megye struktúra, megyeszékhely változások
• megye és járásreform javaslatok (1953-56)
• 1954. 9. tvr. közig területszervezésről

• gazdasági, településfejlesztési, tervezési régiójavaslatok
• 6 tervezési-gazdasági körzet, 5 ellenpólus
• településhálózat-fejlesztési tanulmányterv

• 1968. gazdasági reform
• 1971. III. tanácstörvény: önkormányzatiság növelése
• járási tanácsok helyett hivatalok,
• nagyközségek és a közös tanácsok rendszere
• 1971: Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció
• urbanizációs folyamatok, kisfalvak és tanyák leépülése
• 1971: 6 tervezési-gazdi körzet
• 1983: városkörnyéki rendszer

• IV. tanács törvény helyett már önkormányzati törvény
• Helyi Önkormányzati Európai Charta 1985, szubszidiaritás elve

• rendszerváltás közigazgatási kihatásai
• közigazgatási rendszerváltás területi reform nélkül
• 1990. helyi önkormányzati törvény és változásai
• önkormányzati közigazgatás súlypontja: település
• egyenlő önkormányzati alapjogok és eltérő feladatok
• polgármesteri hivatal, körjegyzőség, részönkormányzat
• önkormányzati társulás, 1997: társulási törvény
• községalakítás, várossá nyilvánítás
• erős települési szint, gyenge megyei önkormányzat
• főváros és megyei jogú városok önkormányzatai
• dekoncentrált területi államigazgatás
• köztársasági megbízott, megyei közigazgatási hivatalok
• kisebbségi önkormányzatok
• 1999: területszervezési törvény

• állami szervezetrendszerek vertikális és horizontális térstruktúrájának alakítása
• állam területi és helyi szervei működésének térbeli kereteit kijelölő tér- és településstruktúrák alakítása
• szűkebb értelemben: állam térbeli tagozódása alapelemeit (területi és települési önkormányzatokat, települések közigazgatási jogállását) érintő intézkedések
• tágabb értelemben: államhatalom szervezetrendszerei működésének földrajzi kereteit érintő intézkedések

• általános területi beosztás
• speciális (ágazati) területi beosztás

• államszervezet egészére vonatkozó alaprendszer
• közigazgatási tér- és településstruktúra alapegységei

• államhatalmi szervek tér- és települési egységei (központjai és illetékességi területei)
• speciális tér- és településstruktúrák (pl. természetvédelmi, bor)

(pl. gazdasági szervek, pártok és társadalmi szervezetek, egyházak térstruktúrái)

• államszervezeti alapegységeket érintő –alkotmány, Ötv és területszervezési törvény által szabályozott - területszervezési intézkedések
• törvényi felhatalmazás alapján hozott egyéb területszervezési intézkedések
• jogszabályi felhatalmazás alapján hozott, nem jogszabályban foglalt területszervezési intézkedések

• országgyűlés, köztársasági elnök, kormány, miniszterek, önkormányzatok

• NUTS-struktúra kialakításának feltételrendszere
• EU Strukturális Alapokból támogatható területek feltételrendszere

1999. évi XLI. törvény a területszervezési eljárásról (az állam alapvető területi tagozódását, az általános területi beosztást érintő területszervezési ügyek):

• megye területének, elnevezésének, székhelyének megállapítása,
• település átcsatolása másik megyéhez,
• megyei jogú várossá nyilvánítás,
• főváros kerületi tagozódása, kerületrész más kerülethez csatolása, kerület vagy városrészi önkormányzat fővárosból kiválása, települési önkormányzat fővároshoz csatlakozása.

• új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,
• településegyesítés,
• várossá nyilvánítás.

• területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között.

• község, város, főváros és kerületei, megye (helyi önkormányzat) helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.
• helyi közügyek: közszolgáltatások, közhatalom gyakorlás, ezek szervezeti, személyi és anyagi feltételei
• kötelező és önként vállalt feladat és hatáskörök önkormányzati típusonként,
• törvényben nagyobb lakosság, teljesítőképesség több kötelező,
• települési és területi önkormányzatok viszonya
• a megyei önkormányzat feladata és hatásköre
• megyei jogú város és a megyei önkormányzat kapcsolata,
• főváros kétszintű önkormányzata sajátosságai

• helyi önkormányzat: 3187 ebből: területi (megyei): 19, települési 3168
• fővárosi: 1, fővárosi kerületi: 23, megyei jogú városi: 22, városi: 251, nagyközségi: 167, községi:
• települési önkormányzatok kb. fele önálló polgármesteri hivatallal
• körjegyzőség: 616
• kisebbségi önkormányzat: 1837, ebből települési: 65

• 1871: községek ügyvitelét ellátó jegyzők, kisközségekben körjegyzőség, központok kijelölése
• 1950: tanácsrendszer, körjegyzőségek felszámolása
• körjegyzőségi funkciók egy része járási tanácsnál
• közös tanácsok fokozatos elterjedése és területi megoszlása
• 1971. új tanácstörvény növekvő önállóság és jogkör járási tanácsok megszűnése,
• kistelepülések közös tanácsba kényszerítése, intézményhálózat körzetesítése
• székhely és társközség kapcsolat, elöljáróság, kiválás,

• önkormányzat közösségszervező erő, de atomizálódott önkormányzati rendszer,

• polgármesteri hivatalok és körjegyzőségek
• önkormányzatok fele körjegyzőségben, kevesebb optimálisnál
• feladat: önkormányzati, államigazgatási feladatok közös ellátása
• jórész egykori közös tanácsok területén, aprófalvas térségekben
• 1000 fő alatt sem kötelező, ha képes hivatalt, jegyzőt állítani
• 1000 alatti önkormányzatok több mint 3/4 körjegyzőségekben,
• fenntartás lakosság arányosan + költségvetési támogatás
• csatlakozhat 1000–2000 fős község, székhely 2000 felett is
• körjegyzőségek számának és aránynak változásai
• polgármesteri hivatal személyi, anyagi, technikai feltételei
• körjegyzőségi modell, méreteket meghatározó tényezők,

• kis önkormányzatok nagyobb fajlagos létszám, költség,
• részönkormányzat, társult képviselő-testület, "csatlakozó község" kérdése

• centrális irányítású államigazgatási szervek területi illetékessége
• egyéb területszervezési intézkedések

Történelmi áttekintés:

• XI. sz. királyi vármegye, megyeispán
• XIII. sz. nemesi vármegye, királyi kincstartóság (kamara) képviselői
• XVIII. sz. államapparátus hivatásszerű területi szervei (pl. tankerület)
• XIX. sz. második fele modern állam területi szervei átfogó kiépülése,
• dualizmus: regionális és megyei dekoncentrált szervek
• 1945 előtt: között dekoncentrált államigazgatás kisebb bővülése
• 1950-től: területi államigazgatásban meghatározó megyei tanács
• dekoncentrált területi szervek csökkenése, 1980 után növekedés
• 1990: dekoncentrált területi és önkormányzati közigazgatás
• "kiürült" területi középszint, feladatok dekoncentrált szervekhez

• 1996: felülvizsgálat, megszüntetés, kiszervezés, ágazati összevonás
• megyei közigazgatási hivatal, koordináció

• sokszínű központ- és területrendszer

• térszerkezet: megyei, regionális (megyehatáros, osztott megyés)

• közigazgatás: államigazgatás és önkormányzati igazgatás
• centralizáció: hierarchikus viszony, két változata: koncentráció és dekoncentráció
• centrális irányítású dekoncentrált területi államigazgatás
• decentralizáció: döntési autonómia, helyi és területi, ill. technikai (pl. intézményi)

• sokszínű: jogállás, feladat, hatáskör, szervezet, terület,
• legtöbb központi végrehajtó hatalom dekoncentrált szervei
• államigazgatás területi szervei: saját döntési jogosítványokkal és jogosítványok nélkül

• kormány szervei, BM irányítja, szakmai tevékenységét ágazati minisztérium is
• saját szervezeti egységek és hivatalba integrált ágazati szakigazgatási szervek
• önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, államigazgatási hatáskörök, hatósági jogkörök, koordinációs, ellenőrzési és képzési feladatok
• hivatalvezető koordinációs és ellenőrzési jogkörébe területi államigazgatási szervek (regionális szervnél székhely szerinti)

• megyei illetékességű területi szervek
• regionális illetékességű területi szervek: megyehatárokhoz igazodó illetékességi területtel, speciális lehatárolású illetékességi területtel

• miniszter felügyelete, irányítása alatt működő országos hatáskörű szerv, központi hivatal területi egységei (szervek döntő többsége)
• közvetlen miniszteri irányítás alatti szervek, szakigazgatási intézmények (pl. közigazgatási hivatalok, földhivatalok, földművelésügyi hivatalok, állategészségügyi és élelmiszerellenőrzési állomások)
• miniszteri irányítás alatt álló nem önálló területi szervek (pl. területi főépítészi irodák)
• megyei illetékességű területi szervek keretében működő részben önálló szervek (pl. közigazgatási hivatalok keretében: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség megyei felügyelőségei, megyei gyámhivatalok, földművelésügyi hivatalok keretében: megyei vadászati és halászati felügyelőségek)

Dekoncentrált területi szervek körzeti egységei és kirendeltségei (jogszabályban meghatározott illetékességi területekkel)

• körzeti földhivatalok, megyei munkaügyi központok kirendeltségei, ÁNTSZ városi intézetei, megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok irányítása alá tartozó polgári védelmi parancsnokságok és hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, városi rendőrkapitányságok, határőr igazgatóságok határrendészeti kirendeltségei

• bíróságok, ügyészségek
• köztestületi gazdasági és szakmai kamarák területi egységei
• speciális célú területlehatárolások (pl. balatoni üdülőkörzet)

• területfejlesztési tanácsok: megyei, regionális, térségi (balatoni, agglomerációs)

• országgyűlési egyéni és területi választókerületek
• határterület és határátkelőhelyek
• területfejlesztés kedvezményezett térségei, vállalkozási övetek
• államigazgatási feladat-ellátási körzetek (pl. okmányirodák)
• területfejlesztési-statisztikai kistérségek

• 2004. évi CVII. tv. a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról
• 244/2003. Korm. hat a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról
• 168 LAU-1 szintű területfejlesztési-statisztikai területi egység
• illeszkedik régió, megye határaihoz, egy település csak egy kistérségbe.
• területi feladatok ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának alapja
• határai átmetszése nélkül egy vagy több államig. szerv vagy kistérségi székhely jegyző illetékességi területe
• körzeti államigazgatási szerv illetékességi területe csak kivételesen térhet el
• kistérség nem érinti önkormányzat társulási szabadságát

• közjegyzők működési körzetei, igazságügyi szakértői intézetek és irodák,

• borvidékek, erdészeti tervezési körzetek

• települések polgári védelmi besorolása

• idegenforgalmi régiók, kiemelt üdülőkörzetek, távbeszélő-hálózat struktúrája
• vérellátó szolgálat, sugáregészségügyi decentrumok

• részönkormányzatok, körjegyzőségek
• önkormányzati társulás (hatósági igazgatási, intézményi, társult képviselőtestület)
• területfejlesztési önkormányzati társulás

• állami tulajdonú nagyvállalatok (MÁV, Posta)
• szolgáltatók (telefon, rádió, tv) és vezetékes rendszerek (víz, villany, gáz)
• kereskedelmi, bank és biztosító hálózatok
• civil szerveződések és szervezetek (autóklub stb)

• katolikus: főegyházmegye, egyházmegye, főesperesség, esperesség
• református: egyházkerület (4), egyházmegye (27)
• evangélikus: egyházkerület, egyházmegye
• izraelita: községkerület
• babtista: egyházkerület

• lakó és munkahelyek térbeli együttese
• történelmi, földrajzi, településtudományi, építészeti, szociológiai, statisztikai, igazgatástudományi megközelítések
• településfejlődést meghatározó tényezők: természeti, társadalmi, gazdasági, műszaki-építészeti, szerkezeti, irányítási

• történelmi kategória, természeti-műszaki és társadalmi-gazdasági tényezők által meghatározott struktúra lassú állandó változás
• településközi kapcsolatok, településrendszer

• különböző nagyságú és szerepkörű települések összefüggő rendszere.
• lényege: a települések együttműködő rendszer elemeiként funkcionálnak.

• településhálózatot alkotó különböző nagyságú, funkciójú települések struktúrája.
• települések és településcsoportok földrajzi elhelyezkedésével, sűrűségével és alaki tulajdonságaival, funkcionális kapcsolatai jellegével és intenzitásával, valamint hierarchiájával jellemezhető.

• a településhálózat elemei, a települések állománya mellett magában foglalja a termeléshez és a települések működéséhez szükséges infrastruktúra hálózati és létesítményi elemeit, rendszereit is

NAGYVÁROSI URBANIZÁCIÓS FOLYAMAT SZAKASZAI (Enyedi György nyomán)

• abszolút koncentráció, néhány központi város növekedése, városra korlátozódik
• kiváltója: ipari forradalom, extenzív iparosítás
• városi növekedés, tömeges elvándorlás faluról, népességkoncentráció
• fejlett országok: 18. sz. végétől 1930-1950-es évekig,
• Magyarország: 19. sz. végétől 1960-1970-es évekig,

Relatív koncentráció: központi város és vonzáskörzet növekedése

Relatív dekoncentráció: központi város kisebb, vonzáskörzet jelentős növekedése

• modern iparágak, intenzív fejlődés
• kisvárosi, elővárosi fejlődés, településegyüttesek (pl. agglomerációk),
• falusi településállomány modernizálódik és népessége stabilizálódik
• fejlett országok: 1930-1950-es évtől 1960-as évek végéig
• Magyarország: 1960-1970-es évektől 1980-as évekig,

Kezdeti dezurbanizáció: központi város csökkenése, vonzáskörzet növekedése

Kifejlett dezurbanizáció: központi város és vonzáskörzet csökkenése

• gyorsan növekvő ipari termelékenység, K+F szektorok “huzó” jellege,
• termelő szektorok csökkenő foglalkoztatása, többsége nem termelő
• nagyvárosi népességcsökkenés, elővárosi gyűrű kibővülése
• fejlett országok: 1970-as évektől 1990-es évekig, Magyarország: 1990-es évektől,

• csúcstechnológiák elterjedése, táradalmi-szervezeti adaptáció
• munkahelyek decentralizációja, városközpontok újraéledése,
• egységes civilizációs szintű településrendszer kialakulása,
• új központok kiemelkedése, fejlett országok: 1990-es évektől
• központi város lassú növekedése, vonzáskörzet kisebb csökkenése

• főváros, regionális központok, megyeközpontok, középvárosok, kisvárosok, városi szerepkör nélküli városi rangú települések

• 4 agglomeráció (Budapest, Győr, Miskolc, Pécs),
• 4 agglomerálódó térség (Balaton, Eger, Szombathely, Zalaegerszeg),
• 13 nagyvárosi településegyüttes (megyei jogú városok körül, kivéve Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa)

• aprófalvasodás okai és következményei

• urbanizációt kísérő jelenség, eltérő társadalmi-gazdasági viszonyok között is,
• 1960-tól kibontakozó, 1970-től kiteljesedő aprófalvasodás
• 1990-től elvándorlás mérséklődött, de nagyobb munkanélküliség
• valódi közigazgatási önállóság csak 1990. óta
• 200 fő alatt hanyatló, 200-500 fő között funkciószegény, 500-1000 fő között: funkcióhiányos települések (kivéve agglomerációs és üdülőtérségek)
• aprófalvas régiók helyzetében is területi különbségek.
• aprófalvasodás terjed, karakterisztikus jegyei számos 1000 fő feletti községben is

• gazdaság és társadalom működésének alapfeltétele
• többnyire tőke lés élőmunka igényes, lassan megtérülő, helyhez kötött
• ágazati megközelítés: anyagi szolgáltatások (pl. szállítás, kereskedelem), nem anyagi szolgáltatások (pl. oktatási és kulturális, közösségi és közigazgatási)
• jövedelmezőségi megközelítés: profit lehetősége alapján
• hozzáférhetőségi megközelítés: köz és magánjavak, piaci és kollektív javak

• vonalas (hálózati): út, vasút, tömegközlekedés, villany, gáz, távhő, víz, szennyvíz, telefon, szemétgyűjtés
• pontszerű (intézményi): közhatalmi, rendvédelmi és igazságszolgáltatási szervek, oktatási és kulturális, egészségügyi és szociális, kereskedelmi és szolgáltatási, pénzügyi és biztosítási intézmények és szervezetek

• telek és lakásállomány,
• közüzemi szolgáltatások létesítményi és hálózati elemei
• települési környezet védelmét szolgáló intézmények, berendezések
• településüzemeltetéssel foglalkozó létesítmények,
• lakossági javító, szolgáltató szervezetek,
• pihenést, üdülést, szórakoztatást szolgáló intézmények, létesítmények
• közösségi szolgáltatató intézmények, létesítmények,

• telek és lakásellátottság (lakásállomány és építés, közműbekötések)
• energiaellátás (villamos, vezetékes és pb gáz, távhő)
• víz és csatornaellátottság (vízközművek, szennyvízelvetés és kezelés)
• közlekedés (út és járda, tömegközlekedés)
• hírközlés (vezetékes és mobil telefon, helyi rádió és tv)
• település-egészségügy (köztisztaság, szemétkezelés, zöld, temető, kéményseprés, tűzvédelem)

• közigazgatási, közbiztonsági és igazságszolgáltatási intézmények és szervek
• egészségügyi és szociális intézmények és szervezetek
• oktatási és kulturális intézmények és szervezetek
• közlekedési, szolgáltatási, kereskedelmi, pénzügyi és biztosítási intézmények

• alapellátás (mindennapos szükségletek): alapfokú (pl. víz, villany) és alsófokú (pl. általános iskola) - lehetőleg minden településen
• középfokú ellátás (nem mindennapos szükségletek): pl. középiskola, kórház, bíróság - nagyobb településeken
• felsőfokú ellátás (eseti szükségletek): pl. egyetem, klinika, színház - nagyobb városokban

• dekoncentrált területi államigazgatási szerv kistérségi kirendeltsége (szervezeti dekoncentráció),
• központi vagy dekoncentrált területi államigazgatási szerv kistérségi alkalmazottja (egyszemélyes dekoncentráció),
• körzetközpont (város) önkormányzatának jegyzője (feladat dekoncentrációja)

• körjegyzőség, hatósági igazgatási, intézményi társulás
• mikrotérségi jellegű kvázi közigazgatási struktúrák is

• köz- és magánjavak, közös és egyéni fogyasztás
• helyi szerepkör, decentralizált eszközrendszer
• helyi közszolgáltatások főbb típusai
• helyi-területi feladatellátás angolszász, francia és német modellje
• privatizáció és liberalizáció a települési közszolgáltatásokban
• szolgáltatásszervezési viszonyrendszer
• magánszektor szerepe a közszolgáltatások biztosításában
• társulások, térségi kooperációk a helyi szolgáltatásszervezésben

• közcélú-közérdekű szolgáltatás közösség tagjai számára
• mértéke és módja történetileg változó,
• megszervezéséért végső fokon az állam (önkormányzat) felel,
• mindenki számára azonos feltételek mellett vehető igénybe,
• közszolgáltatásból való kizárás csak jogszabály alapján,
• állami befolyásolás: hozzáférhetőség biztosítás, közhatalmi ellenőrzés, korlátozott verseny

• humán: közoktatás, kulturális közszolgáltatás, egészségügyi-szociális ellátások
• műszaki (infrastrukturális): közüzemi, kommunális

• Közoktatás: óvoda; általános iskola; szakiskola (szakmunkásképző, szakiskola); középiskola (gimnázium, szakközépiskola), alapfokú művészetoktatási intézmény; gyógypedagógiai és konduktív intézmény; diákotthon és kollégium
• Kulturális szolgáltatás: múzeum, közgyűjtemény; könyvtár; levéltár; közművelődési intézmény
• Szociális ellátás: ápoló otthonok; rehabilitációs intézmények; nappali ellátást nyújtó intézmények; átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények; lakóotthonok
• Egészségügy: házi orvos; rendelőintézet, kórház, egészségügyi vállalkozás

• település önkormányzat köteles gondoskodni: óvodai nevelés, általános iskolai oktatás, kisebbség által lakott településen óvodai, általános iskolai oktatása
• megyei önkormányzat köteles gondoskodni: középiskolai oktatás, speciális oktatás, kollégium, szakiskola, felnőttoktatás, alapfokú művészeti oktatás, nevelési tanácsadás, logopédia, yógypedagógia, pályaválasztási tanácsadás

• háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás,
• alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás
• védőnői szolgálat, iskolaorvosi szolgáltatás
• tulajdonában lévő szakellátást biztosító intézmények működése
• megyei önkormányzat kötelező feladata, ha a települési nem tudja felvállalni

közüzemi szolgáltatások

• tartós kapcsolat (energiaellátás víz-csatorna, hírközlés)
• egyszeri, ismételhető (tömegközlekedés, vasút, posta)

kommunális szolgáltatások

• kötelező igénybevétel (hulladék és szennyvízszállítás és kezelés, kéményseprés)
• egyéb (köztemetők, közterületek tisztántartása)

közüzem:

• köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet
• közszolgáltatási alaptevékenységet lát el, felel a közszolgáltatás szervezéséért
• közüzemi szerződés vagy igénybevétel alapján szolgáltat
• megfelelő mennyiségben és minőségben, hatósági ár ellenében

közüzemi feladatot ellátó szervezet:

• nem áll köztulajdonban
• közhatalom engedélye vagy koncesszió keretében szolgáltat
• közüzemekre jellemző keretek között

• települések területének rendezése (településrendezés)
• településrendezés tervezése (településtervezés)
• építmények (épületek, műtárgyak), építési munkák előírásainak kialakítása
• építmények tervezése (építészeti-műszaki tervezés) és kivitelezése
• építési termékek, anyagok és módszerek minőségi követelményeinek kialakítása
• épített környezet esztétikus kialakítása, építészeti örökség védelme, zöldfelületeivel kapcsolatos munkák
• előbbi tevékenységekhez tartozó kutatás, műszaki fejlesztés és alkalmazás
• előzőekben foglaltakkal kapcsolatos hatáskörök és hatósági jogkörök
• mindezekre vonatkozó szabályok megállapítása, ellenőrzése (építésügy)

• település rendezett térbeli-fizikai keretei meghatározása
• területfelhasználás és infrastruktúra-hálózat kialakítása
• építés helyi rendjének szabályozása,
• településszerkezet, építészeti és természeti arculat védelme,
• országos, térségi, települési és magánérdekek összhangja,

• településrendezési tervek
• helyi építési szabályzat
• sajátos jogintézmények

• Településfejlesztési koncepció: településfejlődés alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, településrendezési terveket megalapozó döntésekt rendszere.
• Településrendezési terv: településszerkezeti terv, szabályozási keretterv, szabályozási terv.
• Településszerkezeti terv: a település fejlesztési lehetőségeit és irányait, egyes területrészek felhasználási módját, a műszaki infrastruktúra térbeli elrendezését meghatározó településrendezési terv.
• Szabályozási terv: közigazgatási területe felhasználásával és beépítésével, értékei védelmével kapcsolatos helyi követelményeket, építési előírásokat térképen ábrázó településrendezési terv.
• Helyi építési szabályzat: építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet.

• településfejlesztési koncepció (önkormányzati határozat)
• településszerkezeti terv (önkormányzati határozat)
• szabályozási terv (önkormányzati rendelet)
• helyi építési szabályzat (önkormányzati rendelet)

• jóváhagyandó: területfelhasználást meghatározó terv és leírás
• kötelező alátámasztó szakági (tájrendezési, környezetalakítási, közművesítési, közlekedési, hírközlési) javaslatok
• egyéb ( település sajátos helyi adottságai alapján)

• közterületek és egyéb területek
• beépítésre szánt terület építési övezetei és beépítésre nem szánt terület övezetei

• Belterület: település közigazgatási területének összefüggő, beépített és beépítésre szánt területeket tartalmazó része.
• Külterület: település közigazgatási területe belterületnek nem minősülő, főleg mezőgazdasági, erdőművelési és különleges (pl. vízmeder) célú része.
• Beépítésre szánt terület: település közigazgatási területének beépített, illetve további beépítés céljára szolgáló területrésze.
• Beépítésre nem szánt terület: település közigazgatási területe zöldterületi, közlekedési, mezőgazdasági, erdőművelési és egyéb célra szolgáló része.
• Közterület: állami, önkormányzati tulajdonú földterület (pl. utak, terek, parkok), és rendeltetésének megfelelően bárki használhat.
• Telek: egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.
• Telektömb: telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.
• Építési telek: beépítésre szánt területen fekvő, építési szabályoknak megfelelően kialakított és gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.
• Építési terület: olyan telek vagy telkek csoportja, amely nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.

• beépítésre szánt (beépített, beépítésre kijelölt) terület: lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias), vegyes (településközponti, központi), gazdasági (ipari, kereskedelmi, szolgáltató), üdülő (üdülőházas, hétvégiházas), különleges
• beépítésre nem szánt terület: közlekedési és közmű, zöldterület, erdő (védelmi, gazdasági, egészségügyi, turisztikai, oktatási-kutatási), mezőgazdasági, egyéb

• védőövezet (biztonsági övezet)
• nyomvonal jellegű építmény esetén védősáv (biztonsági sáv)

• Teljesen közművesített: ha biztosított legalább közműves villamosenergia, közműves ivóvíz, közműves szennyvízelvezetés, közműves vagy fedett árkos csapadékelvezetés
• Részlegesen közművesített: ha biztosított legalább közműves villamosenergia, közműves ivóvíz, korszerű közműpótlóval történő szennyvíztisztítás és elhelyezés, nyílt árkos csapadékelvezetés
• Közművesítetlen: ha részleges feltételek valamelyike hiányzik

• Építésjogi követelmények
• Tilalmak (változtatási, telekalakítási, építési)
• Telekalakítás (újraosztás, felosztás, egyesítés, telekhatárrendezés)
• Elővásárlási jog
• Kisajátítás
• Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
• Útépítési és közművesítési hozzájárulás
• Településrendezési kötelezések (beépítési, helyrehozatali, beültetési)
• Kártalanítás

• nemzetközi (egyetemes) jelentőségű ("Világörökség jegyzék")
• országos (nemzeti) jelentőségű (törvények, rendeletek)
• helyi jelentőségű (önkormányzat rendelet)

• első fokon: önkormányzat jegyzője, kiemelt hatósági ügyekben városi (kerületi) önkormányzat jegyzője

• másodfokon: területileg illetékes közigazgatási hivatal, de sajátos építményfajták és műemlékek esetében meghatározott államigazgatási szervek (szakhatóság)

• fenntartható, innovatív fejlődés elősegítése, társadalmi, gazdasági, környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása valamennyi térségben;
• térségek és települések közötti - életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben meglévő - jelentős különbségek mérséklése,
• térszerkezete, településrendszer harmonikus fejlődése ének elősegítése;

• különböző adottságú térségekben társadalom és gazdaság megújulását elősegítő fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;
• elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;
• gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben + munkanélküliség mérséklése;
• innovációs központok és innovációk terjedésének elősegítése;
• kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;
• vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

• környezeti adottságok feltárása és értékelése;
• környezeti és fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználás;
• országos, térségi és településrendezési célok összehangolása.

• elmaradott térségek felzárkóztatása,
• szerkezetátalakítás térségeinek fejlesztése,
• közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,
• európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása,

Társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok területi jellemzőinek értékelése, beavatkozási irányok meghatározása, rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési célok, koncepciók, intézkedések, programok kialakítása, összehangolása, megvalósítása.

• Területfejlesztési politika: területi fejlődés fő irányai, stratégiai céljai +elérésüket segítő fontosabb eszközök hosszabb távú szóló meghatározása, érvényesítése.
• Területfejlesztési koncepció: Hosszú átfogó fejlesztési célok megalapozása.
• Területfejlesztési program: A területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott, stratégiai és operatív programokra épülő középtávú cselekvési terv.

A terület-felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak, a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása.

• Területrendezési terv: A területi adottságok, erőforrások hasznosítását, védelmét, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a terület-felhasználás rendszerét, szerkezetét meghatározó nagytávú tervdokumentum.
• Térségi szerkezeti terv: Az infrastruktúra, a terület-felhasználás és a településrendszer térbeli rendjét és összefüggéseit ábrázoló terv.
• Térségi szabályozási terv: A terület-felhasználással, természeti, táji és épített értékek védelmével kapcsolatos követelményeket, korlátozásokat megállapító előírások ábrázolása térségi övezetenként térképi, illetve rajzi formában.
• Térségi területrendezési szabályzat: A térségi szabályozási tervben a térségi övezetekre vonatkozó előírások.

• Elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek országos átlagnál.
• Kedvezményezett térség: ahol tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók.
• Kiemelt térség: egy vagy több megyére, azok egy részére kiterjedő, együtt kezelendő terület, amelynek egységes tervezése, fejlesztése országos érdek vagy jogszabályban meghatározott cél (pl. kiemelt üdülőkörzet).
• Kistérség: egymással határos települések közötti funkcionális kapcsolatok alapján lehatárolható, egymással intenzív kapcsolatban lévő települések összessége.
• Mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei (rurális térségek): ahol jelentős a mezőgazdasággal foglalkozók, illetve a községekben, kisvárosokban élők aránya.
• Szerkezetátalakítás térségei: aránytalan ipari körzetek, ahol a munkanélküliség és az ipari foglalkoztatottak aránya meghaladja az országos átlagot.

• Központi: OGY, Kormány, miniszterek, Országos Területfejlesztési Tanács
• Területi: regionális, térségi és megyei fejlesztési tanácsok, megyei önkormányzatok, területfejlesztési önkormányzati társulások

• Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek
• Ipari szerkezetátalakítás térségei
• Mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségek
• Vállalkozási övezete, ipari parkok

• Rendeltetése: térbeli esélyegyenlőtlenségek mérséklése; térségi integrációs programok; tőkebevonás;
• Támogatást megítélő: miniszter (központi keret), megyei területfejlesztési tanácsok (decentralizált keret)
• Pályázhatnak: belföldi gazdasági szervezetek, egyéni vállalkozók, természetes személyek
• Támogatási formák (együttesen alkalmazhatók): vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás, fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás
• Területi hatály: kedvezményezett kistérség + vállalkozási övezet, ipari park

• Rendeltetése: helyi önkormányzati fejlesztések támogatása
• Támogatást megítélő szerv: megyei területfejlesztési tanácsok
• Pályázhatnak: helyi önkormányzatok
• Támogatási forma: vissza nem térítendő tőkejuttatás
• Területi hatály: kedvezményezett kistérségek és települések

• fajtái: területfejlesztési koncepció, területfejlesztési program, területrendezési terv
• területi egységei: ország, kiemelt térség, régió, megye, kistérség
• időtávjai: rövid (2 évig), közép (3-6 év), hosszú (7-15 év), nagy (15 éven túl)

• kialakulása és céljai, társadalmi-gazdasági kohézió erősítése,
• összhangja más közösségi politikákkal,
• hatása a tagállamok közigazgatására,
• speciális intézményei és térszerkezeti keretei: NUTS rendszer
• NUTS és közigazgatási térstruktúra viszonya

• statisztikai (számbavételi, elemzési) egység
• tervezési (programozási, koordinációs) egység
• területfejlesztési (támogatási, decentralizációs) egység

• addicionalitás elve: hazai forrásokat kiegészítő EU támogatások
• koncentráció elve: kiemelt feladatokra összpontosítás
• partnerség elve: programokban résztvevők közötti együttműködés
• programozás elve: célorientált fejlesztési stratégián alapuló programok
• transzparencia elve: programok végrehajtásának ellenőrzése

• Európai Regionális Fejlesztési Alap
• Európai Szociális Alap
• Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap
• Halászati Pénzügyi Tanácsadó Eszköz

• elmaradott térségek fejlesztése és struktúraváltásának elősegítése
• gazdasági struktúra problémáival küzdő régiók megsegítése
• munkaerő minőségének javítása, képzés, szakképzés támogatása

• környezetvédelem
• infrastruktúra

• EQUAL: munkaerőpiaci egyenlőtlenségek leküzdése
• INTERREG: határokon átnyúló, régiók közötti együttműködés segítése
• LEADER+: vidékfejlesztés támogatása
• UrbaN: válságban lévő városok, városias területek fejlődésének segítése

• ISPA: közlekedés, környezetvédelem fejlesztését támogató eszközök
• PHARE: beruházások és intézményfejlesztések támogatása
• SAPARD: mezőgazdaság és vidékfejlesztést szolgáló speciális program

• kohézió érdekében régiók közötti eltérés csökkentése
• 1260/1999/EK rendelete lehatárolása szempontjai
• kiemelt: 1. lemaradt GDP 75%, 2. strukturális 3. képzés (1. célkitűzés hatókörén kívüli területek)

• Gazdasági versenyképesség operatív program
• Agrár- és vidékfejlesztési operatív program
• Környezetvédelmi és infrastruktúra-fejlesztési operatív program
• Humánerőforrás-fejlesztés operatív program
• Regionális fejlesztési operatív

• EU közigazgatási tér sokszínű (földrajzi, történelemi, etnikai, politikai okai)
• két- és háromszintű önkormányzati rendszerek

• EU jognak nem része közigazgatási térszerkezet és szervezet
• nincsenek EU elvárások közigazgatási térszerkezettől
• választott regionális önkormányzatot EU támogatja, de nem elvárás,

• kérdés felvetődés EU regionális politika és eszközrendszer kapcsán,

• térben kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlődés igényli területfejlesztési és közigazgatási térstruktúra összehangolását,

• állami területi berendezkedés alaptipusai: föderális, unitárius (decentralizált, regionalizált, központosított)

• regionális politika jelentősége EU-ban, súlypontjai: decentralizáció és integráció,
• strukturális és kohéziós eszközrendszer
• globalizáció térformáló hatása, új társadalomirányítási funkciók,
• EU nem követeli meg regionális önkormányzatokat, de döntési jogú felelős intézményrendszert, támogatások cél- és jogszerűségének garanciáját
• eltérő térrendszerek statisztikai egységesítése: NUTS 1-3 szint
• átfedésmentes, stabil, normatív lehatárolás közigazgatási határok alapján,
• ma már tervezési-fejlesztési és támogatási térkeret is

• statisztikai területi egységek rendszere (NUTS)
• EP és Tanács 1059/2003/EK rendelete
• NUTS 1-3 szintek
• kötelező és közvetlenül alkalmazandó
• minden területi egységhez kódot és nevet rendel.
• alapját közigazgatási egységek képezik
• NUTS nem zár ki egyéb albontásokat, osztályozásokat
• népesség- küszöbértékek

• területi közigazgatás jellemzői (erős települési, gyenge területi önkormányzatok, erős dekoncentrált államigazgatás)
• területszervezési alternatívák (megyei vagy regionális területi középszint)
• területfejlesztési, államigazgatási és önkormányzati régiók kérdése
• regionális funkciók és identitás, területi szintek és földrajzi határok

• történelmi megyerendszer, regionalizációs kísérletek
• regionalizálás kérdése EU + területfejlesztés + NUTS kapcsán
• nincs politikai szakmai konszenzus, lehatárolási viták

• alapvetően nem közigazgatási, hanem politikai kérdés,

• tisztázandó előfeltételei: alkotmányos alapjai, állami és önkormányzati, területi és helyi feladatkörök, finanszírozás, választási rendszere, stb
• települési szintű közigazgatás integrálásának kérdése, kistérségi közigazgatás
• régiók (széles autonómiával, választott önkormányzattal) központi hatalom nagyobb ellensúlya, erősebb partner nemzetközi kapcsolatokban,